Tanműhely

A tanműhely elsődleges feladata a törvényben meghatározott módon történő gyakorlati oktatás és nevelés.

Az oktatási-nevelési folyamatban elméleti ismeretek felhasználásával, olyan szakmai, gyakorlati jártasságokra és készségekre tegyenek szert, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy választott szakmájukban a velük szemben támasztott követelményeknek megfeleljenek. Ezen túlmenően a gyakorlati oktatásban folyó nevelésnek azt is el kell érnie, hogy a tanulók megszeressék szakmájukat. A szakoktatók a hosszú évek tapasztalatával úgy vélik, - hogy mivel a Világbanki Programnak köszönhetően a 14 éves korhatárról 16 évre tolódott az igazán szakmába vágó gyakorlati képzésnek kezdeti ideje - fenn állhat annak lehetősége, hogy a gyakorlati oktatás az előbbiekben felsorolt feladatainak nem képes akkora hatásfokkal eleget tenni. Elsősorban arra gondolok, hogy míg egy 14 éves diák sokkal könnyebben nevelhető a szakma szeretetre és számára talán sokkal nagyobb érdeklődéssel bírnak az általa választott szakmai megoldások, addig egy 16 éves diáknál feltehetően már sokkal kevésbé lehet ugyan azokkal a módszerekkel nevelő hatást elérni.

^ Az oldal tetejére ^

Szakközépiskolai képzés területén a gyakorlati képzés

Közlekedési szakmacsoportban az iskolában a következő kimenetek lehetségesek:

Közlekedési-üzemviteli, szállítmányozási technikus (4+2), 4. év után érettségi, +2 év elvégzése után technikusi oklevél

Közlekedésgépészeti technikus, közútijármű gépész (4+2+1) 4. év után érettségi, +2 év elvégzése után autószerelő szakma +1 év elvégzése után technikusi oklevél

Ennek a szakmacsoportnak a gyakorlati képzése oly módon történik, hogy az első két év orientációs szakaszának része a gyakorlati képzés. A fémipari alapképző tanműhelyben kapott helyet a politechnikai jellegű képzés, amely fa, fém, papír, textil megmunkálását jelenti. Feladata az általános kézügyesség fejlesztése, a kézi magmunkálások, az egyszerűbb gépek kezelésének elsajátítása. Megismerkednek a tanulók a fémek forrasztásával, ragasztásával is. A kézi forgácsolási módok, a csiszolás, reszelés, fűrészelés alapfokon történő megismerése után elsajátítják a kézi menetkészítési módokat is. A tananyag része az egyszerűbb elektromos kisgépek használata is. A műszaki ábrázolásban tanultak felhasználásával lemezen történő előrajzolás után kézi lemezollóval vágnak, majd a harmadik és negyedik évben az előző évekre alapozva megismerhetik a választott szakmájuk kihívásait, az erre a célra megfelelően kialakított és felszerelt tanműhelyben, laborokban.

Építészeti szakmacsoportban magasépítő technikusi végzettséget szerezhetnek a diákok, a képzési idő 6 év (4+2) a 4. év végén érettségivel zárul majd 2 év elvégzésével technikusi bizonyítványt szerezhetnek. Az építészeti szakmacsoport gyakorlati képzésénél az első két évében az orientációs szakaszban az alapgyakorlatok tárgya az anyagok vizsgálatával, minősítésével foglalkozik. A tanulók laboratóriumi körülmények között kitűnő gépekkel, berendezésekkel dolgoznak. Ezen a szinten kapcsolódik össze az elméleti, természettudományos ismeret a gyakorlattal. Megszilárdul az a meggyőződés, hogy a megismerhető természeti törvényszerűségek felhasználhatók a munkájuk során. A harmadik és negyedik évben - az alapozó szakaszban - az előző években tanultak folytatásaként ismerik meg a tanulók az építőanyagok jellemző tulajdonságainak vizsgálati módszereit. Építős kabinetekben ismerkednek a technológiákkal, építészeti munkafogásokkal. Olyan ismereteket szereznek, amelyeket az építési gyakorlatban rövid idő alatt tudnak hasznosítani. A teljesítményképes tudás, esztétikai érzék fejlesztése a cél. Ezen kívül feladat az is, hogy a környezetvédelmi és munkavédelmi elvárásokat, előírásokat is megismerjék.

^ Az oldal tetejére ^

Szakképzés területén a gyakorlati képzés

Gépészeti szakmacsoport:

- géplakatos
- vas-fém-szerkezetlakatos
- vízvezeték és központi fűtésszerelő
- gázvezeték és készülékszerelő

Építő szakipari szakmacsoport:

- kőműves
- szobafestő-mázoló-tapétáz
- ács-állványozó
- burkoló
- kőfaragó
- bádogos és épületbádogos

Közlekedés technikai szakmacsoport:

- karosszéria lakatos
- fényező-mázoló

Könnyűipari szakmacsoport:

- cipőfelsőrész-készítő
- cipész
- kárpitos

Nyomdaipari szakmacsoport:

- segédkönyvkötő

Ezeknél a szakmacsoportoknál négy éves képzési forma az általános (2+2). Az első két év szakmacsoportos képzés, amelyben a tanulók közismereti tárgyakat és néhány szakmai orientációs tárgyat tanulnak, gyakorlati képzésük a szakmacsoporthoz illeszkedő pályaorientációs foglalkozásokra korlátozódik. A második két évben jelentős szerepet kapnak a szakmai tárgyak és a szakmai gyakorlat. A negyedik év szakmunkásvizsgával zárul. E képzési struktúra kimenete lesz az OKJ-ben szereplő, a Gáspár András Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium oktatott szakmák Nemzeti Alaptantervben rögzített követelmények szerinti tanítása.

^ Az oldal tetejére ^

Vállalkozói tevékenység a tanműhelyben

A tanműhely feladatai közé kell sorolnunk az oktatási tananyagba beilleszthető munkafolyamatok felhasználásával a vállalkozói tevékenységeket. Ez azt takarja, hogy az oktatás során arra kell törekedni, hogy a tanuló a felhasznált anyagból a gazdaságosságot figyelembe véve piacon eladható terméket, termékeket állítson elő. Ennek érdekében folyamatos piackutatást kell végezni.

A tanműhely vállalkozási tevékenységeket végez a következő területeken:

1. Szerkezetlakatos munkák
2. Karosszérialakatos munkák
3. Géplakatos munkák
4. Forgácsoló munkák
5. Könyvkötészeti munkák
6. Kárpitosipari munkák
7. Építőipari munkák
8. Gépjármű szerelési munkák
9. Gépjármű műszaki vizsgáztatás

^ Az oldal tetejére ^

A tanműhely felszereltsége

Az előbbiekben felsorolt szakmacsoportos képzésben résztvevő diákok kitűnően felszerelt tanműhelyekben részesülnek a gyakorlati oktatásban.

• I.  Alapképző tanműhely
  207 fő tanuló szakmai, gyakorlati alapozó képzése folyik, géplakatos, kárpitos, cipőfelsőrész készítő és segédkönyvkötői szakmákban, jól felszerelt oktatókabinetekben
• II.  Gépjárműtechnikai tanműhely,
  melyben három korszerű szerelőcsarnokban folyik a gyakorlati képzés
  
• III.  Motorszerelő (alapozó) csarnok
  (Benne állványokra szerelt különböző típusú beindítható motorok, motormetszetek, szemléltető eszközök)
• IV.  Diagnosztikai szerelőcsarnok
A felszereltséget jellemző berendezései:
• lengéscsillapító vizsgáló pad
• fékhatásmérő pad
• teljesítménymérő pad
• MOT 250 motordiagnosztikai műszer
• hidraulikus emelő
• szerelőakna hidraulikus perememelővel
• V.  Futóműszerelő és beállítócsarnok
A felszereltséget jellemző berendezései:
• számítógépes futóműbeállító
• csápos emelők
• kerék kiegyensúlyozó
• platós emelő

• VI.  Külső szerelőcsarnok jellemző berendezései:
• Diesel adagoló vizsgálópad
• futómű beállító
• lengéscsillapító vizsgáló pad
• CO2 védőgázas hegesztő berendezés
• VIII.  Karosszéria lakatos tanműhely berendezései:
• CAROLINE számítógépes húzatópad
• Csápos emelő
• Platós emelő
• CO2 védőgázas hegesztő berendezések
• IX.  Gépjárműtechnikai laboregyüttes
• - autóvillamossági berendezések szerelése
• - befecskendező rendszerek bemutatása
• - elektronikai mérések, gyakorlatok
• - anyagvizsgálati labor
• X.  Építőipari tanműhely
• csőszerelő kabinet (víz, gáz, központi fűtés)
• kőműves és burkoló kabinet
• ács-állványozó, faipari kabinet
• XI.  Építőipari laboregyüttes
• anyagvizsgálati labor
• famegmunkáló labor
• épületgépészeti labor

  ^ Az oldal tetejére ^